Ön rendszeresen kis széna-golyócskákat talál lova jászlában vagy a földön a szénatartó előtt. Ez a részlet, amelyet gondolkodás nélkül elsöprünk, az egyik legmegbízhatóbb jele a fogászati problémáknak. A ló fogai nem látszanak, nem mossák őket, mégis mindent meghatároznak: az emésztést, az általános állapotot, a munka közbeni kényelmet, sőt még azt az életkort is, amelyet egy vásárlás során közölnek Önnel. Ez az útmutató megadja az állat profilja szerinti pontos fogszámot, az egyes típusok szerepét, azt az okot, amiért szinte egész életében nőnek, az életkor metszőfogakon keresztüli, évről évre történő leolvasásának módszerét, valamint azon jelek listáját, amelyek alapján Önnek el kell döntenie, hogy szakembert hívjon.
A legfontosabb tudnivalók
- Egy felnőtt kanca 36 foggal rendelkezik, egy felnőtt ménnek 40 foga van: a különbséget a négy szemfog adja.
- Egy csikónak 24 tejfoga van, őrlő- és szemfogak nélkül, a végleges fogazata pedig körülbelül 6 éves korára alakul ki teljesen.
- A ló fogai hypsodont (magas koronájú) fogak: folyamatosan nőnek, és ezt a növekedést normális esetben a rágás közbeni kopás ellensúlyozza.
- A koncentrált takarmány csökkenti az állkapocs oldalirányú mozgását és felborítja ezt az egyensúlyt: ez a fő oka a farkasfogaknak (éles fogszéleknek).
- Az életkor az alsó állkapocs metszőfogaiból olvasható le, megbízhatóan 12 vagy 13 éves korig, ezen túl pedig becsléssel.
- A szakemberek ezt a leolvasást a ló fogazatának vizsgálatának nevezik, az így kapott életkort pedig fogazati életkornak vagy kereskedelmi életkornak: ez soha nem helyettesíti az azonosító okmányokat.
- Az évenkénti szájvizsgálat a megfelelő alap, még akkor is, ha nincs szükség fogreszelésre.
Hány foga van egy lónak: 36, 40 vagy 24, az esettől függően
Egy felnőtt kanca 36 foggal, egy felnőtt mén 40 foggal rendelkezik. A különbség kizárólag a négy szemfogban rejlik, amelyek a ménnél jelen vannak, a legtöbb kancánál viszont hiányoznak. A csikónak 24 tejfoga van, őrlőfogak és szemfogak nélkül.
Ez a 36-os szám egy tökéletesen szabályos eloszlást takar. A két állkapocs mindegyikén a lónak a következő fogai vannak:
- 6 metszőfog: két középső fog (fogó), két-két oldalsó fog, majd két szélső fog (szegletfog).
- 6 előzápfog, mindkét oldalon három.
- 6 utózápfog, mindkét oldalon három.
A mének, valamint az úgynevezett meddő kancák kvadránsonként egy-egy további szemfoggal rendelkeznek, ami összesen négyet jelent. Ebből adódik a 40-es összlétszám.
- Profil | Metszőfogak | Szemfogak | Előzápfogak | Zápfogak | Összesen
- Felnőtt kanca | 12 | 0 | 12 | 12 | 36
- Felnőtt mén | 12 | 4 | 12 | 12 | 40
- Meddő kanca | 12 | 0–4 | 12 | 12 | 36–40
- Csikó (tejfogak) | 12 | 0 | 12 | 0 | 24
Az állatorvosok ezt az eloszlást a módosított Triadan-rendszer szerinti fogképlet formájában jegyzik fel. Ez a felső állkapcsot az alsó állkapoccsal szemben, a szájüreg fél oldalára vonatkoztatva olvasható:
- Felnőtt mén : I 3/3 C 1/1 PM 3/3 M 3/3
- Kanca : I 3/3 C 0/0 PM 3/3 M 3/3
- Csikó : I 3/3 C 0/0 PM 3/3
Egy részlet gyakran felkelti az érdeklődést: a képlet három előzápfogat említ, miközben a lónak anatómiailag eredetileg négy van. Ez azért van, mert az első előzápfog általában hiányzik. Amikor mégis jelen van, olyan nevet visel, amelyet minden lovas ismer: ez a farkasfog. Erre rögtön visszatérünk.
A négy fogtípus és mindegyik szerepe
A lónak négyféle foga van: metszőfogak, szemfogak, előzápfogak és zápfogak, és mindegyiknek jól meghatározott feladata van. Fogazata úgynevezett heterodont: a fogaknak sem az alakja, sem a funkciója nem egyforma. Minden típus pontos munkát végez, és annak megértése, hogy melyik mit csinál, segít értelmezni azt, amit a szájban látunk.
A metszőfogak: a fű elharapása
Az elöl elhelyezkedő metszőfogak az ajkakkal együtt a fű megragadására és elvágására szolgálnak. Belülről kifelé haladva a következőképpen nevezik őket: a két középső fogófog, a két középső metszőfog, amelyek közrefogják azokat, majd a két szélső metszőfog. Ez a nómenklatúra nem díszítő jellegű: pontosan ezen a három páron, az alsó állkapcson olvasható le az állat életkora.
A szemfogak vagy horgok: egy maradvány
A ló 0-tól 4 szemfoggal rendelkezhet. A hímeknél ezeket gyakran horgoknak nevezik. A metszőfogak és a foghíjas állkapocsszél között helyezkednek el, és semmilyen szerepet nem játszanak a rágásban. Általában 4 vagy 5 éves korban jelennek meg a hímeknél.
Az előzápfogak és az utózápfogak: őrlés
Ezek az igazi őrlőfogak. A ló előzápfogait őrlőfog-jellegűnek nevezik: hasonlítanak az utózápfogakra és együtt dolgoznak velük. Együtt egy folyamatos őrlőfelületet alkotnak, az úgynevezett rágófelületet, amely finom részecskékre aprítja a növényeket. Itt dől el az emésztés minősége, és itt alakulnak ki Ön szeme elől rejtve a leggyakoribb problémák is.
A farkasfogak és a farkasfogak
A farkasfog az az első, csökevényes, nagyon apró méretű előzápfog, amely közvetlenül a felső állkapocs első valódi előzápfoga előtt helyezkedik el. Ennek az alsó állkapcson található, sokkal ritkább megfelelőjét disznófognak nevezik. Egy lónak lehet belőle kettő, egyetlen egy, vagy akár egy sem.
Ezeknek a fogaknak nincs rágófunkciójuk, de nagyon konkrét problémát okoznak a lovasnak: pontosan ott találhatók, ahol a zabla elhelyezkedik. Éppen ezért a betanítás előtt hagyományosan eltávolítják őket, hogy elkerüljék a fájdalmat a zablával való érintkezés során.
A metszőfogak és az előzápfogak között ráadásul egy teljesen fogatlan terület húzódik, amelyet barres-nak (foghézagnak) neveznek. Pontosan itt helyezkedik el a zabla. Ez a terület érzékeny, és a felszerelés minősége éppolyan fontos, mint a lovas keze: a ló szájához igazított zabla és kantár az alapvető kényelem részét képezik a munka során.
Miért nő a ló foga szinte egész életében
A ló fogai szinte egész életében nőnek, mivel hipszodont fogazatúak: hosszú korona-tartalékkal rendelkeznek az íny alatt, amely a felület kopásával párhuzamosan bújik elő. Ez az anatómiájuk legmeghatározóbb sajátossága, amely szinte az összes felmerülő problémát magyarázza.
Ez a folyamatos növekedés nem rendellenesség, hanem alkalmazkodás. A ló kovasavban gazdag, rendkívül koptató hatású fűféléket legel. Megújulás nélkül a fogai néhány év alatt elkopnának. A természet tehát egyensúlyt teremtett: a növekedés ellensúlyozza a kopást, a kopás pedig ellensúlyozza a növekedést.
Kívülről befelé haladva a ló foga külső zománcból, cementből, dentinből és központi zománcból áll. Ezek a rétegek különböző keménységűek, ezért eltérő sebességgel kopnak. Ez hozza létre a rágófelület jellegzetes domborzatát, amely elengedhetetlen az őrléshez, és ez teszi a fog felületét olvashatóvá is: a kopás olyan mintázatokat jelenít meg rajta, amelyek az életkorral változnak.
Az egyensúly addig áll fenn, amíg a ló eleget rág. A terepi adatok azonban magukért beszélnek:
- Természetes állapotában a ló napi 15 és 20 óra között legel.
- Egy kilogramm széna körülbelül 40 percnyi rágást jelent, ami 6-7 órát vesz igénybe egy 10 kg-os adag esetében.
- A főként abrakból álló adag ennek az időnek a töredéke alatt elfogy.
A probléma nemcsak az időtartam, hanem a mozgás. A ló körkörös, nagyrészt oldalirányú mozgással rág. A hosszú szálas takarmány nagy amplitúdót igényel; a granulátumot viszont rövid és függőleges mozgásokkal őrli meg. Eredmény: a felső fogak külső szélei és az alsó fogak belső szélei már nem kopnak, és éles peremmé alakulnak. Ez a farkasfogak kialakulásának pontos mechanizmusa.
Más szóval, a háziló fogászati problémáinak többsége nem a fogak gyengeségéből adódik, hanem abból az eltérésből, amely a táplálkozása és aközött van, amire a szája felépült. Ez teszi a ló anatómiáját is olyan lenyűgözővé, ha egyszer megértjük az összefüggéseket: egy olyan érdeklődés, amelyet az otthonunkba akasztott lovas faliképek és poszterek szépen kiegészítenek.
A ló életkorának meghatározása a fogai alapján: évről évre szóló táblázat
A ló életkorát az alsó állkapocs hat metszőfogán olvashatjuk le, egymás után megfigyelve azok előbukkanását, a rágófelület kopását, majd a profiljuk szögét. Ez a lófélék fogazatának legrégebbi és leglátványosabb felhasználási módja, amely három egymásra épülő megfigyelésen alapul.
- Fogváltás: mely fogak bújtak ki, és melyek még a tejfogak. Ez a legmegbízhatóbb kritérium, de csak körülbelül 5 éves korig működik.
- A rágófelület kopása: a fog felülete az évek során megváltoztatja megjelenését. A fogkehely, az a sötét üreg a fog közepén, fokozatosan eltűnik. Azt mondják, hogy a fog kopott, amikor a kehely eltűnt, majd szintezett, amikor a középső zománc már nem látható. Ekkor jelenik meg a fogcsillag, egy domborulat nélküli barna folt.
- Az alak és a szög: a rágófelület oválisból kerekre, majd háromszögletűre változik, és a metszőfogak profilja, amely a fiatal lovaknál nagyon nyitott, az évek múlásával bezárul. Egy jellegzetes bevágás, a fecskefarok, megjelenik a szélső metszőfogakon.
Íme a teljes szekvencia, ahogyan azt a hivatalos francia hippológiai kézikönyvek tanítják, beleértve az 1995-ben kiadott Galop 8 programot, és ahogyan azt a lovak fogazatának öregedéséről szóló, 1998-ban a Veterinary Clinics of North America folyóiratban megjelent referenciamunkák is megerősítik.
- Életkor | A metszőfogakon megfigyelhető jel
- 8 nap | A tej-középfogak előbújása
- 1 hónap | A tej-középfogak melletti fogak előbújása
- 3 hónap | A tej-középfogak teljes rágófelületének kopása
- 8-10 hónap | A tej-szélsőfogak előbújása
- 15 hónap | A tej-szélsőfogak érintkezése egymással
- 2 év | A tej-középfogak és a mellettük lévő fogak kopása
- 2 és fél év | A végleges középfogak előbújása
- 3 és fél év | A végleges középfogak melletti fogak előbújása
- 4 és fél év | A végleges szélsőfogak előbújása
- 5 év | A szélsőfogak érintkezése az elülső élük mentén, majdnem teljes fogazat
- 6 év | A középfogak kopása
- 7 év | A középfogak melletti fogak kopása, az első fecskefarok megjelenése
- 8 év | A szélsőfogak kopása, a gyökércsatorna csillagának megjelenése a középfogakon
- 9 év | Háromszögletű zománc a középfogakon
- 10 év | Háromszögletű zománc a középfogak melletti fogakon
- 11 év | Háromszögletű zománc a szélsőfogakon
- 12 év | Kifejezett fecskefarok a hegyessé vált metszőfog-profilon
- 13 év | A középfogak szintbe kerülése, háromszögletű rágófelületek
- 14 év | A középfogak melletti fogak szintbe kerülése
- 15 év | A szélsőfogak szintbe kerülése
- 16 év | A középfogak távolodása egymástól
- 17 év | A középfogak melletti fogak távolodása a középfogaktól
- 18 év | A szélsőfogak távolodása a mellettük lévő fogaktól
Egy óvintézkedés szükséges, és ez fontos. Ez az olvasat 12-13 éves korig tekinthető megbízhatónak. Ezen túlmenően továbbra is lehetséges, és egyes szerzők harminc éves korig becsülik az életkort, de a hibaarány jelentősen megnő. Számos helyzet még kifejezetten megtévesztővé is teszi:
- A papagájharapás, azaz a két állkapocs közötti hosszeltérés, amely meghamisítja a kopást.
- A támaszkodó légnyelés, amely teljesen rendellenes módon koptatja a fogfelületeket.
- A rendellenesen mély fogcsatorna, amely a ló számára a valós életkoránál fiatalabb látszatot kölcsönöz.
Ez egy kiváló segédeszköz a ló fejének és szájának anatómiájának megtanulásához is, legyen szó egy tábláról vagy egy részletes lovas figuráról, amikor Ön a vágtáját gyakorolja.
A terep szókincse: a ló korának meghatározása, fogazati kor, bégu
A ló korának meghatározása a metszőfogai alapján történik, és az így kapott életkort nevezik fogazati kornak. A ló fogai körül egy pontos francia szókincs létezik, amelyet a lókereskedőktől és a vágta kézikönyvekből örököltünk, és amelynek ismerete teljesen megváltoztatja azt, ahogyan Ön egy istállóbeli beszélgetést vagy egy tranzakciót követ.
- Ló korának meghatározása: a ló életkorának megállapítása az alsó metszőfogak rágófelületének növekedése és kopása alapján. Ez a művelet szakkifejezése.
- Becsült életkor vagy kereskedelmi életkor: a fogak vizsgálata alapján becsült életkor. A különbség alapvető, nem az állat hivatalos anyakönyvi életkoráról van szó.
- Bégu: olyan ló, amelynek metszőfogain a fogmeder még 8 éves kor után is látható. A szája a valóságosnál fiatalabb életkort mutat.
- Faux-bégu: a még kifejezettebb eset, amikor a fogmeder vakzsákja még 12 éves kor után is jelen van.
- Fecskefarok: a metszőfog szélén kialakuló fecskefarok alakú bemélyedés, amely 7, majd 12 éves korban klasszikus támpontként szolgál.
- Gyökércsillag: a barna színű, kiemelkedés nélküli és zománccal nem szegélyezett jel, amely akkor jelenik meg, amikor a fog rágófelülete elkopott.
Ez a szókincs nem csupán a puristák érdekessége. Azért létezik, mert a fogak alapján megállapított életkor hosszú ideig meghatározta az árat, és ahol ár van, ott csalások is előfordultak. A fogfelületek szándékos módosításait figyelték meg, amelyek célja egy ló mesterséges öregítése vagy fiatalítása volt az eladás előtt.
A gyakorlati következtetés egyetlen szabályban foglalható össze: a száj jelzést ad, a papírok pedig az életkort. Amennyiben Ön vásárló, szisztematikusan vesse össze a szájban látottakat az állat azonosító okmányával és a SIRE-nyilvántartásával, amely a lovak nemzeti azonosítási nyilvántartása. A kettő közötti jelentős eltérés nem feltétlenül csalás, lehet szó bégu lóról is, de mindenképpen megér egy kérdést az eladótól.
Túlharapás, foghézag, tejfogmaradványok: a leggyakoribb fogászati problémák
A farkasfogak, a diasztéma és a megmaradt tejfogak messze a három leggyakoribb fogászati probléma a lónál. A lófogakkal kapcsolatos patológiák gyakoriak, de nagymértékben aluldiagnosztizáltak, mivel a tüneteik diszkrétek, és az érintett terület felszerelés nélkül láthatatlan marad. Íme azok az esetek, amelyekkel a szakemberek a leggyakrabban találkoznak.
A farkasfogak, más néven zománccsúcsok, messze a leggyakoribbak. Klasszikusan a felső előzápfogak és zápfogak külső, valamint az alsók belső oldalán alakulnak ki. Ezek az éles peremek felsértik a pofát és a nyelvet. Korrekciójukat egy szakember által végzett fogreszelés biztosítja.
A diasztéma egy rendellenes rés két fog között. Az ételmaradékok felhalmozódnak benne, erjedésnek indulnak, és az íny gyulladását okozzák, amely fertőzéssé fajulhat, akár a fog elvesztéséhez, sőt az állkapocs csontjának károsodásához is vezethet. Ez egy fájdalmas állapot, amely állatorvosi beavatkozást igényel.
A maradvány tejfogak a fiatal lovakat érintik. A tejfog nem esik ki, és rátapad az alatta növő maradó fogra, ami begyullasztja az ínyt, és elmozdíthatja a felnőtt fogat. A szakember általi eltávolítás megakadályozza a tartósan rossz fogállást.
A fogszuvasodás a lónál is előfordul, ugyanazzal a bakteriális mechanizmussal, mint az embernél.
Az elzáródási rendellenességek a két állkapocs közötti hosszkülönbségből adódnak. Amikor a felső állkapocs túlságosan előreáll, papagájharapásról beszélünk; az ellenkező, ritkább esetben a ló prognath (előreálló állkapcsú). A kopás egyenetlenné válik, és ellenőrzést igényel.
A hiányzó fog tükörképi mechanikai problémát okoz: mivel nincs szemben álló párja, az ellentétes fog folyamatosan nő anélkül, hogy kopna, és végül egy valódi lépcsőt képez a rágófelületen, amely blokkolja a rágómozgást.
Az idős ló végül gyakran több ilyen rendellenességet is mutat, amelyeket a hosszú évekig tartó gondozás hiánya súlyosbít. Az eredmény szinte mindig ugyanaz: a rágás hatástalanná válik, és fokozatos fogyás következik be. A fogászati problémák egyébként a ló kondícióvesztésének egyik legfőbb okai közé tartoznak.
Minden ilyen esetben, kivétel nélkül, a tulajdonos szerepe a megfigyelésre korlátozódik. Ezen helyzetek egyike sem kezelhető házilag, és egyik sem diagnosztizálható biztosan egy teljes szájüregi vizsgálat nélkül.
Azok a jelek, amelyeknek figyelmeztetniük kell Önt a lovával kapcsolatban
A kiköpött szénafalatok, az ürülékben megjelenő egész szemek, a megmagyarázhatatlan fogyás és a zabla hirtelen elutasítása azok a jelek, amelyek arra kell, hogy ösztönözzék Önöket, hogy megvizsgáltassák lova száját. Íme az a megfigyelési szempontrendszer, amelyet érdemes észben tartaniuk. Ezen jelek egyike sem elegendő a diagnózis felállításához, de mindegyik indokolttá teszi az ellenőrzést.
- Ellenőrizze az etetőt és a talajt minden egyes szálastakarmány-etetés után. A kiköpött szénafalatok jelenléte a legárulkodóbb jel: a túlnőtt fogak által megsértett ló a sérüléshez szorítva összegyűjti a takarmányt, mintegy kötszerként használva azt, mielőtt kiköpné. Kevés lótulajdonos ismeri ezt a viselkedést, pedig közvetlenül megfigyelhető.
- Figyelje meg a rágást: az a ló, amelyik szokatlanul lassan eszik, oldalra dönti a fejét vagy egész darabokat ejt ki a szájából, kényelmetlenséget jelez.
- Ellenőrizze a trágyát: az egész szemek vagy a hosszú szálas takarmánydarabok azt jelzik, hogy az őrlés már nem történik megfelelően.
- Jegyezze fel az ismétlődő nyelőcső-elzáródásokat, amelyek gyakran az elégtelenül megrágott takarmánnyal függnek össze.
- Ellenőrizze a kondíciót: az azonosítható ok nélküli fogyás esetén szisztematikusan a fogakra kell gyanakodni.
- Figyeljen a bokszban: az ismétlődő fogcsikorgatás sosem jelentéktelen.
- Szagolja meg a leheletet: az erős és tartós szag, amit az állatorvosok halitózisnak neveznek, fertőzésre utal.
- Jegyezze fel, ha az egyik orrlyukból orrfolyás tapasztalható, ami a sinusokig felterjedt fogászati problémát jelezhet.
- Ellenőrizze a viselkedést munka közben: a zabla elutasítása, védekezés lovaglás közben, megmerevedő nyak, fejrázás vagy ha a ló mechanikai ok nélkül az egyik oldalon keményebbé válik.
Ezek a megfigyelések egyszerűen időt igényelnek, amelyet a lóval tölt. A napi ápolás továbbra is a legjobb alkalom erre, és egy teljes ápolókészlet ezt a rutint egy valódi ellenőrző vizsgálattá alakítja.
Egy szabály végezetül ehhez a ponthoz: ha Ön bizonytalan, nézesse meg. Egy olyan ellenőrzés, amely nem vezet semmire, végtelenül olcsóbb, mint egy elvesztett fog.
Fogászati ellátás: ki végzi, mikor és hogyan
A fogászati ellenőrzés évente egyszeri szájvizsgálaton alapul, amelyet vagy lóspecialista állatorvos, vagy lófogászati technikus végez. A ló fogainak karbantartása az alapvető ellátás része, ugyanúgy, mint a paták ápolása vagy az éves állatorvosi vizsgálat. Mégis ez a leginkább elhanyagolt a három közül, éppen azért, mert egy túlnőtt fog, ellentétben egy repedt patával, nem látható.
Két szakember járhat el: a lóspecialista állatorvos és a lófogászati technikus, akit köznyelven lófogásznak neveznek. Mindketten elvégzik a szájvizsgálatot, a reszelést, valamint a farkasfogak vagy a tejfogmaradványok eltávolítását. A kompetenciák megoszlása azonban három ponton szigorú:
- Az szedáció és a helyi érzéstelenítés állatorvosi feladat.
- A kisőrlő vagy nagyőrlő fog eltávolítása egy összetett sebészeti beavatkozás, amely állatorvosi feladat.
- Minden egyéb fogászati beavatkozás szintén az állatorvos hatáskörébe tartozik.
Konkrétan, egy kezelés mindig ugyanúgy zajlik. A szakember egy szájterpeszt helyez fel, egy szájfeszítő eszközt, amely nyitva tartja az állkapcsot, ami lehetővé teszi számára, hogy megvizsgálja a zápfogakat, a nyelvet és a pofák belsejét. Ezt követően felméri a fogazatot, és ha szükséges, reszelést végez kézi vagy elektromos reszelő segítségével. A szedáció néha szükséges, nem azért, mert a kezelés fájdalmas, hanem azért, mert a zaj és az érzés hatással van az állatra, és egy nyugtalan ló nem kezelhető biztonságosan.
Egy pontot érdemes kiemelni, mivel gyakran félreértik: a reszelés nem lehet túlságosan invazív. A lónak szüksége van egy minimális domborzatra a rágófelületein a hatékony őrléshez. A túlzott szintezés a rágást inkább rontja, mint javítja. A megfelelően kezelt lónak a beavatkozás után nem szabad semmilyen kényelmetlenséget mutatnia.
Ami a gyakoriságot illeti, az aranyszabály az éves ellenőrzés, tudva, hogy a reszelés nem feltétlenül szükséges minden látogatás alkalmával. Jobb ellenőriztetni egy egészséges szájat, mint hagyni, hogy egy újabb év teljen el egy olyan száj esetében, amelynek szüksége lett volna rá.
A ritmus ezután az állat profilja szerint alakítható:
- Csikó és 2 év alatti fiatal ló: ellenőrzés egyéb kezelések alkalmával, majd áttérés az éves ritmusra.
- 2 és 5 év közötti ló, a fogváltás időszakában: 6-12 havonta, ez a maradó fogkősapkák kialakulásának kockázati időszaka.
- Felnőtt ló 6 és 17 éves kor között: évente egyszer.
- 18 év feletti ló: legalább évente egyszer, kondícióvesztés esetén gyakrabban.
- Zablát viselő munkaló: évente egyszer, és újonnan megjelent ellenállás esetén ne várjon a vizsgálattal.
Egy utolsó szempont a lovaglás során: amikor hirtelen ellenállás lép fel munka közben, a ló száját érdemes megvizsgálni, mielőtt a lovaglás vagy a lovaglófelszerelés miatt aggódnánk. A zabla egy kommunikációs eszköz kell, hogy maradjon, soha nem a fájdalom forrása egy érzékeny szájban.
Gyakran ismételt kérdések a ló fogairól
Íme az a hat kérdés, amelyet a lovasok és a lótulajdonosok a leggyakrabban tesznek fel a ló fogaival kapcsolatban, mindegyikre közvetlen válasszal.
Átlagosan hány foga van egy lónak?
Egy felnőtt lónak 36 és 40 foga között van. Egy kancának 36 foga van: 12 metszőfog, 12 előzápfog és 12 zápfog. Egy ménnek 40 foga van, mivel további 4 szemfoggal rendelkezik, amelyeket kampófogaknak neveznek. Egyes meddő kancák szintén fejleszthetnek szemfogakat, így a kettő közötti számmal rendelkezhetnek. Ehhez adódik néha egy vagy két farkasfog, ezek a kis csökevényes előzápfogak, amelyekkel nem minden ló rendelkezik.
Hogyan állapítható meg egy ló kora a fogai alapján?
Az alsó állkapocs metszőfogait vizsgáljuk meg, először azt nézve, hogy mely maradó fogak bújtak elő, majd azok rágófelületének kopását, végül a profiljuk szögét. A maradó fogak közül a középső metszőfogak 2 és fél éves kor körül, a középső oldalsó metszőfogak 3 és fél éves kor körül, a szélső metszőfogak pedig 4 és fél éves kor körül bújnak ki. Ezt követően az egyes párok kopását, majd a szintbe kerülését figyeljük. A leolvasás 12 vagy 13 éves korig megbízható, ezen túlmenően már csak becslésnek számít.
Hány éves korban váltja a ló a tejfogait?
A tejfogak már az élet első hetében megjelennek, és a csikónak 24 darab van belőlük. Ezek fokozatosan cserélődnek 1 és 5 éves kor között, a következő sorrendben: a metszőfogak körülbelül 2 és fél évesen, a középső metszők 3 és fél évesen, a szélső metszők 4 és fél évesen. A végleges fogazat 6 éves kor körül tekinthető teljesnek. Egy egészséges felnőtt ló normális esetben már nem veszít fogakat, kivéve fertőzés, trauma vagy idős kor esetén.
Hogyan néz ki egy 3 vagy 4 éves ló fogazata?
3 éves korban a lónak már megvannak a végleges metszőfogai, amelyek jól felismerhetőek, mivel szélesebbek és sárgábbak, mint a szomszédos tejfogak, míg a középső metszőfogak és a szélső metszőfogak még tejfogak. Körülbelül 3 és fél éves korban a végleges középső metszőfogak is előbújnak. 4 és fél éves korban pedig a szélső metszőfogak következnek. Egy 4 éves lónak tehát vegyes fogazata van, amely éppen átmeneti állapotban van, ami ezt az időszakot teszi a legkönnyebben meghatározhatóvá, ugyanakkor a legérzékenyebbé is a megmaradt tejfogak tekintetében.
Mi az a farkasfog, és el kell-e távolítani?
A farkasfog egy csökevényes első előzápfog, amely nagyon kicsi, és a felső állkapocsban, közvetlenül az első valódi előzápfog előtt helyezkedik el. Ennek ritkább, alsó megfelelőjét disznófognak nevezik. Semmilyen szerepe nincs a rágásban. Mivel a zabla elhelyezkedési területén található, hagyományosan a betörés előtt eltávolítják, hogy elkerüljék a fájdalmas pontokat. A döntés az állatorvos vagy a lófogász feladata, a fog helyzetétől és méretétől függően.
Mennyibe kerül egy ló fogászati kezelése?
Az ár kérdése gyakran felmerül, és ez természetesen a szolgáltatásra vonatkozik, nem magára a fogra mint tárgyra. A szájvizsgálat és a reszelés díja régiónként, szakemberenként, az altatás igénybevételétől, valamint az ugyanabban az istállóban ellátott lovak számától függően változik. Kérjen árajánlatot az Ön környékén praktizáló szakembertől, és gondoljon arra, hogy az ellátást összevonja az istálló többi lovával, ami szinte mindig csökkenti a kiszállási költséget. Az állapotromlás vagy a foghúzás költségeihez képest az éves ellenőrzés továbbra is a ló költségvetésének egyik legjobban megtérülő tétele.
Lova fogai csendben dolgoznak, naponta több órán át, egész életén keresztül. Csupán egyetlen dolgot igényelnek: figyelmes tekintetet az etetőben, és évi egy ellenőrzést.
